BELÉPÉS E-mail cím: Jelszó:
Regisztráció | Elfelejtette jelszavát?
Bontott autó alkatrészek Használt autók Online időpontkérés
Tudástár
PÉNZÜGYI SZÓTÁR:

-Adóstárs:
Egyes hiteltípusoknál a kockázat csökkentése vagy a hitelösszeg növelhetősége érdekében egy hitel esetében is elfogadnak adóstársat, akinek kockázatát ugyanúgy vizsgálják, mint a hitelfelvevőét.

-Annuitásos hitel:
Azonos részletfizetésű vagy egyenlő részletekben törlesztendő hitel. A hitel futamideje alatt a törlesztő részletek nagysága állandó, azaz a hitelfelvevő minden törlesztési időpontban azonos összegű törlesztőrészletet fizet. A törlesztőrészlet változó arányban tartalmaz tőketörlesztést és kamatot.

-Árfolyamgarancia:
Vannak olyan devizahitelek, amelyeknél a bank árfolyam-garanciát nyújt, azaz egy előre meghatározott árfolyamsávon belül nem érvényesíti a törlesztőrészletben az árfolyam változását. Ha viszont az árfolyam kilép ebből a sávból, akkor már változik a törlesztőrészlet is.

-Árfolyamkockázat:
A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.

-Deviza alapú hitel:
Olyan hitel, ahol a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva és nyilvántartva a hitelösszeg és a törlesztőrészlet. (A mindennapi szóhasználatban a deviza alapú és a devizahitel elnevezések sokszor azonos fogalomként használatosak.)

-Előtörlesztés:
A hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése. A 2009. évi CLXII. törvény alapján a fogyasztó minden esetben élhet a hitel teljes vagy részleges előtörlesztésének lehetőségével. (A törvény szabályozza az előtörlesztés maximálisan felszámítható költségét is hiteltípusonként.)

-Fix törlesztésű devizahitel:
A fix törlesztőrészletű devizahiteleknél az árfolyamváltozás miatt nem a törlesztőrészlet emelkedik, hanem a hitel futamideje nő. Ez esetben ugyanakkora törlesztőrészletet kell fizetni, de hosszabb ideig.

-Fizetendő (ügyleti) kamat éves százalékos mértéke:
A hitelszerződésben – a tőketartozásra éves százalékban - meghatározott ügyleti kamatláb, amelyet az ügyfél a tőkerészen felül köteles megfizetni a finanszírozónak.

-Hírdetmény:
A banki termékekre vonatkozó, a bank ügyfélfogadásra nyitva álló üzleti helyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, amely az egyes termékek díjait, költségeit, jutalékait, azok esedékességet, számítási módját, valamint a termékhez kapcsolódó további kondíciókat és igénylési feltételeket tartalmazza.

-Hitelbírálat:
A hitelbírálat magában foglalja az adósminősítést és a fedezetértékelést is. A hitelbírálati idő a hitelcéltól és a hitel összegétől függ. A kis összegű hiteleket helyben szokás elbírálni, milliós nagyságrendű hitelekről azonban rendszerint az adott pénzügyi szervezet területi központja dönt.

-Hitelfedezeti biztosítás:
A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által a tartozás biztosítékául követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi. Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartalma alatt bekövetkező halála, teljes és végleges munkaképtelensége vagy időleges keresőképtelensége. Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződéses összeget a bankra kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia. A hitelfedezet életbiztosítás olyan kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás, amelynél a szerződő halála esetén a biztosító fizeti vissza a hátralévő hitelt a banknak.

-Kamat:
A kamat olyan ellenérték, amelyet az adós a kölcsönvett pénzösszegen felül fizet meg a kölcsönvett pénzösszeg használatáért.

-Kamatkockázat:
Változó kamatozású hiteleknél a kamatkockázat azt jelenti, hogy a hitel futamideje alatt változhat a hitelkamat mértéke, és így a hitel törlesztőrészlete is.

-Kamatperiódus:
A hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult megváltoztatni. Leggyakrabban 3 vagy 6 hónap, egy év vagy öt év. Tehát a kamat mértéke jellemzően negyedévente, félévente, évente vagy ötévente kerülhet módosításra.

-Késedelmi kamat:
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár

-Kezes:
A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Ha a kezes kielégíti a hitelező követelését, az eredeti adóstól követelheti a kifizetett összeg megtérítését. Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a hitelező először az adóstól kísérelje meg a tartozás behajtását. A hitelező tehát akár az adós, akár a kezes(ek), akár pedig mindannyiuk ellen fordulhat. A bankhitel- és kölcsönszerződések biztosítékaként kizárólag készfizető kezességet fogadnak el a hitelező bankok.

-KHR:
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése. A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének lehetővé tétele, valamint a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. Természetes személy akkor kerülhet fel a listára, ha a hitelszerződésében vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Amennyiben a hiteligénylés, szerződési folyamat során az ügyfél valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, fizetési késedelem nélkül is felkerülhet a listára. A KHR a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig kezelheti azzal, hogy az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződött hitelező közvetítésével gyakorolhatja. A rendszerben regisztrált ki nem fizetett tartozással rendelkező ügyfelet nevezik sokszor „aktív KHR-es ügyfélnek”. Amennyiben az ügyfélnek már nincs fennálló tartozása, de a tartozás kiegyenlítése óta még nem telt el 5 év, az ügyfél „passzív KHR-es státuszú”.

-Lízing:
A lízingbeadó díj fizetése ellenében átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbe vevőnek. Két fő típusa létezik, a pénzügyi lízing és az operatív lízing.

-Lízing típusa:
A lízing típusa szerint lehet: Zártvégű lízing esetén a lízingbe vevő az összes szerződéses kötelezettsége teljesítésével megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A futamidő alatt pedig tulajdonjogi fenntartással szerepel az ingatlan tulajdoni lapján. Nyíltvégű lízing esetén a lízingbe vevő az összes tartozás kiegyenlítését követően vételi opcióval és vevőkijelölési joggal rendelkezik.

-Pénzügyi lízing:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2. sz. mellékletének 11. pontja szerint: pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerez meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) jogosulttá válik a hasznok szedésére, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő- és kamattörlesztőrészének, valamint a szerződésben kikötött maradványértéknek a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztés ütemezését. Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

-Saját erő:
A banki finanszírozáson kívüli forrás, így minden pénzeszköz, amely a bankkölcsönön felül szükséges a hitelcél eléréséhez. Építkezésnél minden fizikai munka, beépített anyag. Ide tartoznak a vissza nem térítendő állami támogatások is. Illetve a lízingbevevő által átadott pénzeszköz, amely a lízingelt vagyontárgy megszerzéséhez szükséges.

-Tőketartozás:
Az első törlesztésig a folyósított kölcsön összege, azt követően a kölcsön összegének a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege.

-Törlesztőrészlet:
A felvett hitel után fizetendő kamat, díj/költség és tőketörlesztés együttes, időszakonkénti összege.

-Változó kamatozás:
A szerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a kamatozás változó, a hitelintézet jogosult a kamat mértékét változtatni a jogszabályi előírások betartása mellett (ez jelenleg azt jelenti, hogy a kamatláb változtatás dátuma előtt 15 nappal a pénzügyi intézménynek Hirdetményében közzé kell tenni). A kamat mértékét általában a piaci kamatok változása, illetve a pénzügyi intézmény üzletpolitikája befolyásolja, melyre nagy hatással van a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatainak változása.

-Visszlízing:
A visszlízing különlegessége abban rejlik, hogy nem három-, hanem kétpólusú a jogviszony. A lízingbe vevő maga a szállító, aki eladja az adott eszköz tulajdonjogát abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a vevőtől, aki így lízingbe adó is.

(forrás:pszaf.hu)